Az elmúlt hetekben katasztrófaturisták lepték el az árvíz miatt a töltéseket, 2024 szeptemberében az emberek közös erővel próbáltak védekezni a pusztító árvíz ellen, hiszen rengeteg önkéntes szó szerint egymásnak adta a lapátot.

Nagy István a magyar agrárminiszter azonban arról számolt be, hogy az éghajlatváltozás valóban igen nagy kihívások elé állította a gazdákat ebben az évben, de nekünk tudnunk kell alkalmazkodni ezekhez a kialakult helyzetekhez. „A magyar agrárium akár 20 millió ember ellátására is képes” – mondta.

Az agrárminiszter emellett olyan fontos kérdésekre is kitért, hogy milyen módon lehet ehhez a megváltozott éghajlathoz alkalmazkodni, és hogy mekkora kárt okozott az aszály az idei évben?

A magyar agrárminiszter jó lehetőséget lát az árvízben

Több kutató azon a véleményen van, hogy a kukorica és a búza termésátlaga 30 százalékkal is lecsökkenhet az évszázad végére. A szélsőséges időjárási viszonyokhoz és a megváltozott klimatikus helyzethez azonban nekünk is alkalmazkodnunk kell. Egyesek szerint fontos, hogy az árvízre ne csak katasztrófaként, hanem lehetőségként is tekintsünk, ugyanis ha jól belegondolunk, a vízzel folyamatosan gazdálkodnunk kell, így a víz a mezőgazdaságban egyre fontosabb kulcskérdés lesz.

Az alföldön például az egyre gyakrabban előforduló aszály komoly problémákat idézhet elő. Létezik ma már néhány nagyobb agrárcég, akik napjainkban már a legmodernebb öntözési technológiát használják, de ez hazánkban még elég ritka. A víz valóban egy kulcskérdés, éppen ezért a szakemberek a gazdákat a különböző víz megtartást és talajnedvesség megőrzését szolgáló gyakorlati technológiai megoldások alkalmazására ösztönzik.

Milyen károkat okozott az aszály 2024-ben?

Bár többen is beszámoltak az idei évben az óriási károkról, fontos elmondani, hogy szerencsére a korábbi, 2022-es év történelmi léptékű aszályrekordját idén nem is közelítettük meg. Míg abban az évben a bejelentett aszálykárral sújtott területek mintegy 1,4 millió hektárt tettek ki, addig az idei évben szeptember közepén ez a szám 462 ezer hektárt jelentett.

Fontos azonban arról is beszélni, hogy hazánk területének több mint fele mezőgazdasági terület, melynek körülbelül felén gabonaféléket, vagyis kukoricát, búzát és árpát termesztenek. A terület 20 százalékán pedig ipari növényeket, repcét és napraforgót termesztenek a gazdák.

A két legfontosabb mezőgazdasági növényünk pedig nem más, mint a búza és a kukorica, melyek az éghajlatváltozás miatt ma már a kiszolgáltatottabb közé tartoznak. A klímaváltozás évről évre egyre nagyobb kihívás elé állítja a gazdákat, ehhez pedig hozzátartoznak az egyre hosszabb ideig tartó aszályok, illetve a többi kedvezőtlen időjárási tényező is. A termés-és élelmiszer-biztonság növelése érdekében a biológiai és a környezeti hatások elleni ellenállóságot is javítani kell.

Ezt elérhetjük ellenállóbb növényfajtákkal, öntözéssel, és a talaj állapotának javító művelési eljárásaival, a különböző technológiai modernizációkkal pedig még az éghajlat okozta károkat is kivédhetjük.

Támogató: A Gépközvetítő John Deere traktorok